2009. augusztus 24., hétfő


Itt van augusztus 24. Holnap vizsga. És szerdán. Szerintem megvan a virtuális egyesem. Már be is írtam magamnak. Én ezt már nem bírom!!!!!!!! Ezen múlik a jövőm...ha nem lesz meg a vizsga...úszott egy évem. És egy év az sok idő...nagyon sok.
Ez a majom is tökre hiányzik...nem tudom mit csináljak magammal...most úgy minden összejött. Legszívesebben akasztanám magam!!!!!
Ez az összeköltözés meg szerintem esélytelen, nem fog jönni Zegre, tudom jól...

Most úgy kifutnék a világból...

2009. augusztus 2., vasárnap


Húúúú, régen írtam már. Azóta sok minden történt. Július 23-án szakítottunk T-vel. Már bánom hogy összejöttem vele. Kiderült így két hónap után, hogy még mindig a volt nőjét szereti...én inkább nem mondtam semmit. Inkább nem árultam el a kulisszatitkokat. B-vel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, össza akar költözni Zegen velem...hát nem tudom hogy mi lesz belőle, lehet hogy semmi. Szeretem. De olyan nehéz az egész. Olyan sok a távolság köztünk. De nagyon szeretem. Soha senkit nem szerettem ennyire. Sz. azt mondta, hogy ha ő kell nekem akkor senki nem tart vissza. Akkor csináljam azt, amit a szívem mond. Jó volt vele akkor, egy éve. Siófokon. És már nagyon hiányzik.
Would you dance, if l asked you to dance? Would you run, and never look back? Would you cry, if you saw me crying? And would you save my soul, tonight? Would you tremble, if I touched your lips... I can kiss away the pain. I will stand by you forever....

De nehéz az iskolatáska!!! 3 hét és vizsgázom. 4 tantárgy, két napra...félek tőle, mint a tűztől. Úgy érzem hogy nem tudok semmit, ami szerintem valóban így van, de tanulok rá. Soha életemben nem tanultam ezeket, soha nem tanították nekem, és így kell vizsgáznom belőlük. Elég nehéz lesz. Bár remélem átrúgdosnak!:)
Kitartás!

2009. június 7., vasárnap


Jujjj de szánalmas. Tegnap írt az a majom smst délelőtt, hogy: "Este mit csinálsz?Nem töltünk el egy éjszakát? Irj smst ha ok!" Egy utolsó aljas dög, nagyot téved ha azt hiszi hogy bedőlök ilyen olcsó trükköknek!!! Gyerekes!!! Utána éjjel írtam neki választ, olyan éjfél körül lehetett, hogy: "Ha nagyon vissza akarsz szerezni,akkor tanuld meg hogyan kell visszeszerezni engem!!!Nem dölök be ilyen átlátszó olcsó trükköknek!" És erre semmi reakció. Ma volt fent msnen, ráírtam hogy mi volt ez a tegnapi sms, erre ő kilépett! Na mondom, szánalmas féreg!!!!:):) Most sír utánam, amikor már késő!!!!Nevetséges!
Tegnap voltam páromnál, szegényem nagyon beteg, torokgyulladás, nyirokcsomógyulladás, meg minden finom apróság...:) Minden nap lázas, nem tudom mi van vele, és már két hete kínlódik ezzel a szarral. De remélem hamarosan meggyógyul és akkor szétnyüstölöm:)!!!!

2009. június 4., csütörtök


Uhhh hát egy ideje már nem írtam, de most mindent bepótolok! Hát ez a májusi hónap elég eseménydús volt.... Azzal a barommal is beszéltem msnen, azt akarja hogy költözzek vele össze, éljünk együtt, és csak most kezd el sírni utánam....szánalmas. De mondtam neki hogy túl késő már, én is sírtam eleget utána, de ő csak bunkó és szemét köcsög volt velem. Hát most én is az vagyok vele, nem érdekel nagyon, nem hat meg a dolog. Keressen valaki mást, aki úgy ugrál hogy ő diktál. Én nem vagyok az ilyenre kapható. Amúgy is van kapcsolatom, nagyon jól érzem magam benne, teljesen megértjük egymást. Igaz nem olyan régóta vagyok együtt T-val, de eddig nagyon jó. Bár ha nem lenne ő, akkor sem mennék bele ebbe az összeköltözök, lakjunk együtt dologba. Ahogy az ő szavával éljek, "nem menne nekünk". Hát nem. Ennyi.
A suliban is történt egy-két incidens, ki akartak rúgni, vagyis megtették, csakmert nem megyek el osztálykirándulásra. Ja meg elmondtak mindenfélének engem is, meg Sz-t is. Szószerint lekurváztak minket. Ráadásul az igazgató. Úgy utálom az ilyen aljas kétszínű mocskos egyháziakat. Hát komolyan mondom ők a legbűnösebb emberek. Töriből is megbuktam, hiába mondtam a tanárnak hogy ne buktasson meg, adja meg a kegyelem kettest, mert átvettek másik suliba...áááááá nem, majd javítok augusztusban. Ez is egy mocskos zsidó pap. Már bocsánat a csúnya kifejezésekért, de én ezt így gondolom, és ki is mondom. És így lesz két hónapom arra hogy benyaljak 5 tantárgyat. 4 szakmait, plussz egy pótvizsga. Ki fogok készülni. Már most kikészültem. Ez az iskola ügy teljesen taccsra vágott. 4 napig full idegbaj voltam. Nem tudtam aludni, éjjelente óránként felébredtem. Minden nap be kellett vennem egy nyugtatót. Élni sints kedvem. Teljesen tönkre tett ez az iskola, elbaszta az egész jövőmet. Ennek nem így kellett volna lennie. Hát őszintén megbántam hogy itt rohadtam 4 évig. Én még soha nem buktam meg semmiből év végén, ráadásul rohadt szar lesz az év végim is. Köszönhetem ennek a szar tetű zárdának, mert ez az....
Munkám sints, és szerintem nem is lesz, bár PW-be jelentkeztünk Sz-val, Tescoba be is tanultunk pénztárosnak, de úgy néz ki hogy nem lesz munka mert nints megrendelés...Pedig jól jönne a pénz.
De hát semmi sem véletlen. Minden valamiért van.

2009. április 24., péntek

Pontot tettem a végére. Nem kell!!!! Elegem lett belőle. Hát mit képzel ez magáról? Egy hülye beképzelt hím soviniszta! Szánalmas. Na jó, többet nem beszélek róla, még azt sem érdemli meg!
Eltelt pár nap, és annyi minden történt. Először is a suliban. Átvettek Egerszegre. Hát én nagyon örülök neki, senki nem fog hiányozni innen, max csak 1-2 embert siratok meg! Nem fogom túlzásba vinni! De minél előbb elmegyek, annál jobb! Nem akarok itt maradni. Már most mennék!:) Jobb lesz nekem ott, főleg hogy nővérem majd segít a tanulásban! :) Holnap kezdem a melót is, picit félek tőle, de várom már! Sebaj, majd megbirkózok vele!:) Jaj csak sikerüljön minden!:) Mondom MINDEN!!!!!!:):):):)

2009. április 20., hétfő















Vicces, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szívedet, de te ennek ellenére még mindig szereted azokkal az apró darabokkal.

2009. április 17., péntek


Eltelt egy pár nap...nem sok minden történt. Párszor beszéltem Vele telón. Most már fix hogy holnap megyek. Bevallom, picit félek tőle, de várom is. Nem tudom hogy mi lesz belőle. Azért remélem lesz rá alkalom, hogy tudjunk beszélni négyszemközt. Jó lenne, mert azért kíváncsi vagyok 1-2 dologra. Csak sikerüljön minden. De nem értek dolgokat, mint például hogy miért pont engem hívott fel, miért pont engem keresett meg, miért pont velem akar találkozni, miért pont most, miért pont én?! Nem hiszem hogy fontos lennék a számára, vannak/voltak jobb kapcsolatai mint én, gondolok itt D-ra, hisz annyira jóbarátok (voltak). Miért nem őt kereste meg? Valamit nagyon akar, csak kérdés hogy mit?! Minél inkább várom, annál inkább félek ettől az egész találkozástól. Bár bevallom, hiányzik. Körülbelül 9 hónapja nem láttuk egymást. Úristen, és most találkozni fogok vele. Lehet hogy túldramatizálom a dolgot, de nekem ez fontos és egyben hihetetlen is.Nem tudok már mit írni, kifogytam a szavakból. Kell egy kis csönd.
Lehet, hogy olvasod a blogomat, de tudd meg, nem akarom hogy így legyen vége. Sőt, egyáltalán nem akarom hogy vége legyen. De mindketten tudjuk, ha most elmész, soha többé nem találkozunk...
...és hiányozni fogsz....

2009. április 13., hétfő


Fáj a fejem. Meg minden bajom van. A szüleim meg szarnak rám, de én is rájuk. Elegem van belőlük, akkor is megyek Pestre ha akarják ha nem, ezt vagy megértik vagy nem!!! Ez van, ezt kell szeretni. Jó lenne ha eljutna végre az agyukig hogy felnőttem már. Sz-val sem beszéltem már kb 2 napja, azt sem tudom hogy mi van vele, de remélem jól van. Azt sem tudom hogy mit csináljak, legszívesebben kifutnék a világból. 8 hónapig nem volt senki, most meg hirtelen itt van 4 is. Már elegem van a férfiakból. Nem kell nekem senki. Senki. SENKI! Csak csend. Meg Ő. Csak egy ölelésre, akár. Vagy egy mosolyra.......

2009. április 10., péntek


Tagnap éjjel írt smst, hogy találkozni akar velem mindenképp bármi áron. Ez volt éjjel 3kor. Fel is ébredtem rá, hát azonnal visszahívtam, hogy mit jelentsen ez és hogy ez most miért ilyen fontos. Hát elmondta az őszintét, április 26-án elmegy külföldre...ejj mondom, ilyen nincs. Nem is tudom, hogy hirtelen milyen érzés támadt bennem, talán meglepődöttség vagy szomorúság, vagy a fene tudja hogy mi...ja és ráadásul azt azért beismerte hogy ő rontotta el az egészet, ő volt végig a bunkó, magamban helyeseltem is!:) Úgy volt, hogy hétvégén megyek fel akkor Pestre, csak anyám hirtelen egyik percről a másikra közbeszólt, hogy nem megyek sehova...hát rendesen kiakadtam, nem tudom hogy mivel érdemeltem ki ezt, de ha tesómék akarnak valahova menni, őket persze egyből elengedik, csak engem nem, soha. És már annyira elegem van belőlük, basszus, felnőtt ember vagyok, enyém a felelősség, ha elüt az autó az nekem fájjon ne nekik, tudok én magamra vigyázni, ha meg nem akkor meg így jártam. De ők ezt nem értik meg, nem is akarják megérteni, és épp ez a baj. Jaj és most olyan szarul érzem magam emiatt, sebaj, mert át lett rakva jövő hétvégére, hm...akkor még tovább is tudok maradni!:) De hát ahogy mondani szoktam, semmi sem véletlen, minden valamiért van.... ígérem: egyszer még lesz találkozásom Véled!:)
Pedig már kezdtem elfelejteni, de Ő megjelent, tessék...itt már tényleg semmi sem véletlen, minden valamiért van!!!!!
De talán még mindig kellesz nekem (vagy nem? vagy mégsem?).......

2009. április 6., hétfő


Jó nem rá gondolni. Megkönnyebbültem. Bár néha-néha még eszembe jut, hogy mi lehet vele. De több nem. Elegem lett belőle. És ennek ő az oka. Úgy látszik elérte célját, tessék, ezt akarta, nem gondolok rá, már nem szeretem... nem kell!!!!!! Továbblépek. Most ez a helyes. És semmi sem véletlen, minden valamiért van. Ha bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik. És ez most így van. Nem áll meg az élet, csak mert ő azt hiszi, hogy utána nincs élet. DE!!!!!! Ebből az egészből látszik, hogy nem érdemelt meg engem. Pedig... na mindegy. 8 hónap az 8 hónap. Ennyi kimaradt az életemből, mert nekem ő kellett. De már nem. Már nem! VÉGE!!!
Hm...talán Balaton part, talán Siófok, talán mostanában, talán valaki mással, talán....lesz valami.:) Ez nem csak rajtam múlik! Hanem rajta!!! Utoljára nyáron találkoztunk, húúúú, régen volt, de akkor is csak egy pillanatra. Az emlékeimben csak egy pillanat az egész..bár ha most...talán...esetleg...lehetséges...:) Itt már tényleg semmi sem véletlen! Semmi!

2009. március 31., kedd


Kell találni egy embert, aki gyönyörűnek hív és nem csak csinosnak. Aki felhív, amikor bele vagy gabalyodva, aki fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol. Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy, aki a barátai előtt is fogja a kezed. Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy mennyire érdekled őt és hogy milyen szerencsés, hogy vagy neki. Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja: "Ő az."

Nem kell már. Elfelejtem. Elegem van ebből az egészből, amit csinál. Sok nekem, belefáradtam. 8 hónap az 8 hónap. És ha Ő így, akkor én is úgy. Nem kellesz, nem érdekelsz. Hagyj!!!!!
Elfelejtem akkor is, ha fáj, de tudom, eső után mindig kisüt a nap! Ma még sírok, és holnap is sírok, de egyszer úgyis felszáradnak a könnyeim, ha akarod, ha nem! Minden perc új esély, hogy mindent megváltoztass! Kellettél nekem, de nem így! Jó érzés volt, ugye? Jó volt látni azt, ahogy szenvedek? Gondolom.... De vége. Nem kellesz, nem érdekelsz. Hagyj!!!!!

2009. március 23., hétfő


Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad.
Amíg szereted, fájni is fog a hiánya.
Ez nem baj. Attól még elengedheted.
Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás.
Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük...
Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl.
Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre.
Nem közönyt jelent.
Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám.
De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj.

Megtehetnéd - a kedvemért -
hogy lábujjhegyen távozol.
Halkan csukod be az ajtót életemre.
Elmész szépen, és nem kukucskálsz,
nem kell hogy lássad, mennyire fájsz.
A kártyavár összedől, hiába futsz a sors elől.
Eltűnik a csillogás, kialszik a fény és a villogás.
Nem maradnak, csak emlékek, elmúlnak az érzelmek.
Egyszer te sem kell, hogy féltsél, és én sem kell, hogy féltselek.

2009. március 21., szombat


Ha ő így, akkor én is úgy! Innentől kezdve nem tudok vele mit kezdeni...bármire is megkérem, egy hangyafasznyit sem tesz. De már nem is érdekel, azt csinál, amit akar. Vagy mégsem? Nem is tudom, hogy most mi van, vagy mi lesz, vagy mi volna ha....már nem vagyok képben. És minderről ő tehet. Hát bekaphatja az alkarom!
Azért tegnap este/éjjel picit jobb kedvem volt, vettem a bátorságot, és megtettem az első...nem is, második lépést. Beszéltem G-vel. Annyira jó volt, meg tök kedves volt. No meg amikor bevágta hogy "füstöljön a számológép", hát én teljesen kész voltam! Kicsit cink is volt ma matekórán, mert egy picit elbambultam, és eszembe jutott amit G-vel beszéltem, aztán picit elmosolyodtam az egészen...persze a tanár megkérdezte hogy minden rendben van-e. Ppppfffúúúú...tök cink volt, az egész osztály engem bámult.De sebaj, jó volt!:) Ja és természetesen azt is mondta G., hogy majd még beszélünk, ergo nem én mondtam, úgyhogy ez még egy mosolyt megért!:) Csak az a legbosszantóbb az egészben, ha hétvégén itthon vannak nővéreim, mindig elzavarnak a géptől...merthogy én egész héten itt ülök előtte. Úgy beszélnek, mintha ők egész héten nem kerülnének net/gép elé, és ennek én lennék/vagyok az oka. Hát de nem is érdekelnek. Sz-val ma csináltunk képeket suliban, ááááááááá...tök jók lettek! Szegényem ő is nagy szarban van, hol jobban van, hol szarabbul. És ez már így nem állapot! Hülye szemét férfiak, az összes egy hazug dög! Szerintem. És mások szerint is. A világ már nem változik, sajnos. Na ez megy, no meg a bárányfelhők!