Pontot tettem a végére. Nem kell!!!! Elegem lett belőle. Hát mit képzel ez magáról? Egy hülye beképzelt hím soviniszta! Szánalmas. Na jó, többet nem beszélek róla, még azt sem érdemli meg!
Eltelt pár nap, és annyi minden történt. Először is a suliban. Átvettek Egerszegre. Hát én nagyon örülök neki, senki nem fog hiányozni innen, max csak 1-2 embert siratok meg! Nem fogom túlzásba vinni! De minél előbb elmegyek, annál jobb! Nem akarok itt maradni. Már most mennék!:) Jobb lesz nekem ott, főleg hogy nővérem majd segít a tanulásban! :) Holnap kezdem a melót is, picit félek tőle, de várom már! Sebaj, majd megbirkózok vele!:) Jaj csak sikerüljön minden!:) Mondom MINDEN!!!!!!:):):):)

Vicces, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szívedet, de te ennek ellenére még mindig szereted azokkal az apró darabokkal.

Eltelt egy pár nap...nem sok minden történt. Párszor beszéltem Vele telón. Most már fix hogy holnap megyek. Bevallom, picit félek tőle, de várom is. Nem tudom hogy mi lesz belőle. Azért remélem lesz rá alkalom, hogy tudjunk beszélni négyszemközt. Jó lenne, mert azért kíváncsi vagyok 1-2 dologra. Csak sikerüljön minden. De nem értek dolgokat, mint például hogy miért pont engem hívott fel, miért pont engem keresett meg, miért pont velem akar találkozni, miért pont most, miért pont én?! Nem hiszem hogy fontos lennék a számára, vannak/voltak jobb kapcsolatai mint én, gondolok itt D-ra, hisz annyira jóbarátok (voltak). Miért nem őt kereste meg? Valamit nagyon akar, csak kérdés hogy mit?! Minél inkább várom, annál inkább félek ettől az egész találkozástól. Bár bevallom, hiányzik. Körülbelül 9 hónapja nem láttuk egymást. Úristen, és most találkozni fogok vele. Lehet hogy túldramatizálom a dolgot, de nekem ez fontos és egyben hihetetlen is.Nem tudok már mit írni, kifogytam a szavakból. Kell egy kis csönd.
Lehet, hogy olvasod a blogomat, de tudd meg, nem akarom hogy így legyen vége. Sőt, egyáltalán nem akarom hogy vége legyen. De mindketten tudjuk, ha most elmész, soha többé nem találkozunk...
...és hiányozni fogsz....

Fáj a fejem. Meg minden bajom van. A szüleim meg szarnak rám, de én is rájuk. Elegem van belőlük, akkor is megyek Pestre ha akarják ha nem, ezt vagy megértik vagy nem!!! Ez van, ezt kell szeretni. Jó lenne ha eljutna végre az agyukig hogy felnőttem már. Sz-val sem beszéltem már kb 2 napja, azt sem tudom hogy mi van vele, de remélem jól van. Azt sem tudom hogy mit csináljak, legszívesebben kifutnék a világból. 8 hónapig nem volt senki, most meg hirtelen itt van 4 is. Már elegem van a férfiakból. Nem kell nekem senki. Senki. SENKI! Csak csend. Meg Ő. Csak egy ölelésre, akár. Vagy egy mosolyra.......

Tagnap éjjel írt smst, hogy találkozni akar velem mindenképp bármi áron. Ez volt éjjel 3kor. Fel is ébredtem rá, hát azonnal visszahívtam, hogy mit jelentsen ez és hogy ez most miért ilyen fontos. Hát elmondta az őszintét, április 26-án elmegy külföldre...ejj mondom, ilyen nincs. Nem is tudom, hogy hirtelen milyen érzés támadt bennem, talán meglepődöttség vagy szomorúság, vagy a fene tudja hogy mi...ja és ráadásul azt azért beismerte hogy ő rontotta el az egészet, ő volt végig a bunkó, magamban helyeseltem is!:) Úgy volt, hogy hétvégén megyek fel akkor Pestre, csak anyám hirtelen egyik percről a másikra közbeszólt, hogy nem megyek sehova...hát rendesen kiakadtam, nem tudom hogy mivel érdemeltem ki ezt, de ha tesómék akarnak valahova menni, őket persze egyből elengedik, csak engem nem, soha. És már annyira elegem van belőlük, basszus, felnőtt ember vagyok, enyém a felelősség, ha elüt az autó az nekem fájjon ne nekik, tudok én magamra vigyázni, ha meg nem akkor meg így jártam. De ők ezt nem értik meg, nem is akarják megérteni, és épp ez a baj. Jaj és most olyan szarul érzem magam emiatt, sebaj, mert át lett rakva jövő hétvégére, hm...akkor még tovább is tudok maradni!:) De hát ahogy mondani szoktam, semmi sem véletlen, minden valamiért van.... ígérem: egyszer még lesz találkozásom Véled!:)
Pedig már kezdtem elfelejteni, de Ő megjelent, tessék...itt már tényleg semmi sem véletlen, minden valamiért van!!!!!
De talán még mindig kellesz nekem (vagy nem? vagy mégsem?).......

Jó nem rá gondolni. Megkönnyebbültem. Bár néha-néha még eszembe jut, hogy mi lehet vele. De több nem. Elegem lett belőle. És ennek ő az oka. Úgy látszik elérte célját, tessék, ezt akarta, nem gondolok rá, már nem szeretem... nem kell!!!!!! Továbblépek. Most ez a helyes. És semmi sem véletlen, minden valamiért van. Ha bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik. És ez most így van. Nem áll meg az élet, csak mert ő azt hiszi, hogy utána nincs élet. DE!!!!!! Ebből az egészből látszik, hogy nem érdemelt meg engem. Pedig... na mindegy. 8 hónap az 8 hónap. Ennyi kimaradt az életemből, mert nekem ő kellett. De már nem. Már nem! VÉGE!!!
Hm...talán Balaton part, talán Siófok, talán mostanában, talán valaki mással, talán....lesz valami.:) Ez nem csak rajtam múlik! Hanem rajta!!! Utoljára nyáron találkoztunk, húúúú, régen volt, de akkor is csak egy pillanatra. Az emlékeimben csak egy pillanat az egész..bár ha most...talán...esetleg...lehetséges...:) Itt már tényleg semmi sem véletlen! Semmi!